2008. november 9., vasárnap

Az első történet

Tücsök a halálát megelőző három évvel került hozzánk.
Szeptemberi születésű, és ílyentájt hoztam haza. Egy nagyon kicsi területen volt sokadmagával, ezért az első, amit tett, hogy a lakás teljes hosszában vágtázott, fel-alá, mint aki halálosan boldog, hogy ekkora helye van. Sutyi kutyám (akkor hat éves) csak nézte, ki ez a bolond. Sutyi három napig reménykedett abban, hogy Tücsök csak látogatóban van, és egyszer csak elmegy. De Tücsök maradt. Ekkor Sutyi hatalmas sóhajjal beletörődött a dologba, és lassan bevezette az itteni élet rejtelmeibe. Tücsök ezt azzal hálálta meg, hogy állandóan a fülét húzta, mert abba jól bele lehetett kapaszkodni. A kis puli és a kis bichon havanese barátsága így indult.

Nincsenek megjegyzések: